Közleményben bizonygatja a jegybank, hogy Orbán és Matolcsy között márpedig minden rendben van
Miután már a Bloomberg is a miniszterelnök és az MNB-elnök közötti viszony elmérgesedéséről írt, ideje volt tiszta vizet önteni a pohárba.
Miután már a Bloomberg is a miniszterelnök és az MNB-elnök közötti viszony elmérgesedéséről írt, ideje volt tiszta vizet önteni a pohárba.
Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten a jegybanktörvény, az államfő apjának kétes története, és a gázai segélyszállítmányok mögé nézünk.
Világraszóló botrány lenne, ami senkinek sem érdeke, de tulajdonképpen nagyon egyszerű felmenteni tisztségéből a jegybank elnökét – áll a friss HVG cikkében.
Az Európai Központi Bank javaslatait figyelembe véve a Pénzügyminisztérium módosított a jegybank felügyelőbizottságának jogköreit kiterjesztő tervezeten. Ha a kormány támogatja a tervezetet, az országgyűlés már a tavaszi ülésszakban szavazhat róla.
Egymásnak esett Nagy Márton és Matolcsy György, közben a forint öthavi mélypontjára került; megkapták az új napelemes program első pályázói a visszajelzéseket; kiderült, hogy még a felújítás sem kezdődött meg az egykori OPNI helyén, ahol már működnie kellene a nemzetközi elitiskolának. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az immár nemzetgazdasági miniszter hosszú utat járt be, a buktatókról keveset beszél. A kezdeteket mindenesetre ismerjük: két vizionárius egyszer kezet fogott a Magyar Nemzeti Bank képzeletbeli tornyában, de ez az előremutató viszony megtört, és akár gazdasági károkhoz is vezethet, hogy a két fél nem működik együtt.
A miniszterelnök az MNB és a kormány legfrissebb csörtéjét követően szólalt meg.
Új szintre jutott a jegybank és a kormány közötti üzengetés.
Öthavi mélypontjára esett a forint, majd gyorsan visszaerősödött.
Csúnyán nekiment Matolcsy György az egykori helyettesének.
Falvakban nem lesz kötelező ilyet működtetni.
A magyar gazdaság az Orbán-kormány működése alatt három recessziót szenvedett el, és a visszaesések súlyosabbak, mint a régió más országaiban. Tavaly csaknem egy százalékkal zsugorodott a hazai össztermék, miközben az euróövezetben 0,5 százalékkal nőtt. Az pedig nem tűnik reálisnak, amit legutóbb meghirdetett.
A pénzügyminiszter azt mondta, korai lenne arról beszélni, beülhet-e az MNB-be, amikor jövőre lejár Matolcsy György mandátuma.
„Zavaró pénzpiaci zajokkal” indokolta az MNB alelnöke, hogy nem gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén. Ezeket a zajokat főleg a kormányzati gépezet okozta.
A jegybank tagadja, hogy személyes sértettségből kritizálnák a kormányt.
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
Az indoklás szerint ő már 2010-ben is mondta, hogy az alföldi városnak szüksége van egyetemre.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
Az évszámokat is említő konkrét előrejelzések előnye, hogy a kimondásukkor senki nem tudja számonkérni őket. A hátrányuk viszont az, hogy később jókat lehet rajtuk derülni. Vagy éppen szörnyülködni, ha épp egy klímakutató évtizedekre előre eltalálta, mi vár ránk. Összeszedtük a 2024-re szóló jóslatokat, és megnéztük azt is, ugyanilyen logika alapján milyen év kellett volna legyen 2023.
Látványos, hogy Nagy Márton olyan miniszteri képet épített fel magáról, amibe Orbán Viktornak – ahogy preferenciáit eddigi működése alapján megismerhettük – bele kellett szeretnie.