Vadul rángatták a forintot, miközben Matolcsy a kormány döntéseit és Nagy Mártont szidta
Öthavi mélypontjára esett a forint, majd gyorsan visszaerősödött.
Öthavi mélypontjára esett a forint, majd gyorsan visszaerősödött.
Csúnyán nekiment Matolcsy György az egykori helyettesének.
A magyar gazdaság az Orbán-kormány működése alatt három recessziót szenvedett el, és a visszaesések súlyosabbak, mint a régió más országaiban. Tavaly csaknem egy százalékkal zsugorodott a hazai össztermék, miközben az euróövezetben 0,5 százalékkal nőtt. Az pedig nem tűnik reálisnak, amit legutóbb meghirdetett.
A pénzügyminiszter azt mondta, korai lenne arról beszélni, beülhet-e az MNB-be, amikor jövőre lejár Matolcsy György mandátuma.
„Zavaró pénzpiaci zajokkal” indokolta az MNB alelnöke, hogy nem gyorsítottak a kamatcsökkentés ütemén. Ezeket a zajokat főleg a kormányzati gépezet okozta.
A jegybank tagadja, hogy személyes sértettségből kritizálnák a kormányt.
Nyolcévnyi tulajdonlás alatt nem vált valóra a jegybank álma, hogy naggyá teszi a tőzsdét; a BÉT koncentrált, marginális és kockázatos maradt. A fantáziadús kis cégeknek viszont kaput nyitottak.
Az indoklás szerint ő már 2010-ben is mondta, hogy az alföldi városnak szüksége van egyetemre.
A pénzromlás üteme csökkent, de szintje még mindig elég magas ahhoz, hogy ne oldódjon a háztartások inflációs fóbiája. Közben a magyar gazdaság irányítói továbbra sem találják a közös nevezőt, a sok bizonytalanság miatt a szakértők várakozásai is eltérők.
Az évszámokat is említő konkrét előrejelzések előnye, hogy a kimondásukkor senki nem tudja számonkérni őket. A hátrányuk viszont az, hogy később jókat lehet rajtuk derülni. Vagy éppen szörnyülködni, ha épp egy klímakutató évtizedekre előre eltalálta, mi vár ránk. Összeszedtük a 2024-re szóló jóslatokat, és megnéztük azt is, ugyanilyen logika alapján milyen év kellett volna legyen 2023.
Látványos, hogy Nagy Márton olyan miniszteri képet épített fel magáról, amibe Orbán Viktornak – ahogy preferenciáit eddigi működése alapján megismerhettük – bele kellett szeretnie.
Varga Mihály 0,4 százalékos gazdasági visszaesést vár idénre. A pénzügyminiszter szerint a kormány soha nem próbált nyomást gyakorolni a jegybankra – pedig a nyomásgyakorlási kísérletek jól dokumentáltak.
Tavaly alapoztuk meg azt a válságot, amely 2023-ban mindenkit megviselt Magyarországon – de van-e remény, hogy jövőre jobb lesz, és nem csak számszerűen? A bázishatás 2024-ben is csodákat tehet a számok terén, idén azonban a gazdasági felsővezetés belső feszültségei és a propagandavezérelt politika sokkal inkább a katasztrófa felé vitte az országot. A hvg.hu gazdasági újságíróinak elemzése közéleti podcastunkban.
Kabinetfőnök és nemzetgazdasági miniszter lesz Nagy Mártonból, aki felzárkózott Orbán Viktor fő politikai támaszai közé, és a választások előtt könnyítene a költségvetési szigoron.
Fontos feltétel, hogy az igénylő ne legyen még 41 éves.
A támadóból védekező középpályássá minősülő Varga Mihály lassan a cserepadra kerül. Mi történhetett? A miniszterelnök számít a munkájára, de elvon tőle döntési jogokat, és korlátozza a hatáskörét. Ha előre akar lépni, Vargának további belső küzdelmeket kell vállalnia.
A politika Magyarországon és Lengyelországban is beleszól a kamatokért felelős jegybankok dolgába. Széttöredezik az európai politikai paletta, erősödik a szélsőjobb. Mi a baj azzal, hogy Olaszország migrációs központokat kíván létesíteni Albániában? Valóban meggyengült a Nyugat? Mit kezd Putyin a jelenlegi ukrajnai helyzettel? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az egyik MNB-s helyére egy másik MNB-s kerül.
Nem vagyunk elég euróérettek a jegybankelnök szerint.
Falvakban nem lesz kötelező ilyet működtetni.